Az elmúlt időszakban mindkét kerület, a XI. és XII. is tartott éves rendes közmeghallgatást, melyekről blogunk is közölt fényképes beszámolókat. Az Irhás árokban megvalósítandó út- és járdaépítésért már lassan 3 éve küzdő civilek is jelen voltak ezeken a rendezvényeken, ahol felszólalásukról, megjelenésükről több helyi és online lap is tudósított. Jelen bejegyzésben ezekből a cikkekből tallóztam.
Lapozzon a további részletekért!

Újbuda Magazin, 2010.12.15:

Végre megkezdődött az Irhás árok évtizedek óta várt átépítése - gondolhatta az utazó, aki az elmúlt hetekben munkagépeket, építési anyagokat és munkásokat látott a Kakukkhegyi út környékén. A most zajló építkezés egy EU-pénzből finanszírozott fővárosi csatornafelújítás, de hamarosan a XI. és XII. kerület közös útfelújítása is elkezdődhet, ha meglesz rá a pénz. Az Irhás árok környéke mostanában egy tajgai falura emlékeztet a nagy tavaszi olvadáskor: a nyakig érő sárban munkagépek, nehéz teherautók, építőmunkások és hazatérő lakók kerülgetik egymást.

A XI. és XII. kerület határán húzódó völgy és a borzasztó állapotban lévő út sorsa 2008 óta foglalkoztatja a helyieket. A környékbeliek akkor hozták létre civil szervezetüket, az „Életveszély megszüntetése az Irhás árokban”  kezdeményezést, melyet a Levegő Munkacsoport, az Ökotárs Alapítvány és a Magyar Kerékpáros Klub is támogat. A civilek el szeretnék érni, hogy az életveszélyes csapadékvíz-elvezető árkot befedjék, a tragikus állapotban lévő gyűjtőutat kiszélesítsék, valamint járdát alakítsanak ki a területen.
A civilek beadványokat szerkesztettek a komplex területfejlesztésről. Tanulmányt nyújtottak be a gyermekbarát módon tervezett útról, járdáról, játszótérről, tárgyalást kezdeményeztek a polgármesterekkel, közmeghallgatásokon szólaltak fel, nyilatkoztak több rádiónak és újságnak.
Ahogyan a civilek vezetője fogalmazott:
– Mi csak annyit kértünk, hogy hallgassanak meg bennünket, majd felajánlottuk a munkánkat, a tudásunkat és a kapcsolatrendszerünket. Nem vagyunk dilettánsok, akad köztünk településfejlesztő mérnök, közgazdász és közigazgatási szakember is – és ráadásul mindannyian a környéken lakunk, összegyűlt némi tapasztalatunk az ottani helyzettel kapcsolatban.

A kezdeményezés még friss volt, amikor a Fővárosi Önkormányzat egy jelentős uniós pályázatot nyert meg, melyet többek között az Irhás árok vízelvezető csatornáinak átépítésére is fordíthat. Az EU-s pályázat egy nyílt, ezért balesetveszélyes csapadékvíz-levezető árokkal számolt, ami konzerválta volna a veszélyes közlekedési viszonyokat, megakadályozta volna az útpálya szélesítését, a járda építését. A civilek gyakori egyeztetéssel elérték, hogy a Regionális Operatív Program (ROP) hazai illetékesei az eredeti terveket módosítva engedélyezzék a vízelvezető árok Törökbálinti és Kakukkhegyi út közötti szakaszának „zárt szelvénybe helyezését”, vagyis az árok befedését. Ezek az áttervezett munkálatok kezdődtek el most októberben. Az építkezésnek 2011 márciusában kell befejeződnie ahhoz, hogy a főváros ne essen el az uniós támogatástól.

A XI. és a XII. kerület polgármesterei már két évvel ezelőtt is tartottak  egyeztető tárgyalást az Irhás-ügyről, és megegyeztek abban, hogy közös finanszírozásban elkészíttetnek egy döntéselőkészítő tanulmányt. Az önkormányzati választások és az új XI. kerületi polgármester, dr. Hoffmann Tamás munkába állása után a tárgyalások újraéledtek.
– A közlekedési gondok megoldása érdekében a szükséges tulajdonosi hozzájárulásokat Újbuda Önkormányzata sürgősségi eljárás keretében kiadta. Az útburkolat-felbontást tiltó rendeletet módosítottuk, és a hatályba lépett új szabályozás szerint az EU-s projekt olyan közérdeknek minősül, melyre közútkezelői hozzájárulást lehet adni a szokásos december 1-jén kezdődő tilalmi időszakban is. Ezzel pedig elhárult az akadály a projekt határidőre történő befejezése elöl – nyilatkozta dr. Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere.

November végén, a legutóbbi kerületek közti megbeszélésen – a két  polgármesteren és az alpolgármestereken kívül – a XI. kerület részéről ott volt Király Nóra önkormányzati képviselő is. A képviselő aszszony úgy látja, Újbuda pénzügyi helyzete egyáltalán nem kedvező:
– Nagyon szeretnénk kiszorítani az Irhás árokra szükséges pénzt, hiszen a fasorral, járdával gyönyörű lenne a környék, de a jelenlegi, százmilliót bőven meghaladó végösszeg kigazdálkodása nehéz feladatnak tűnik. A két önkormányzatnak a csatornázó nehézgépforgalom miatt már eddig is rossz minőségű közutat tavasszal mindenképpen ki kell javítania, és a vízelvezetést is meg kell oldani. Önmagában már egy alap nélküli, gyorsan elhasználódó aszfaltszőnyeg leterítése is több tízmilliós kiadás. Ehhez jönne még a járda, a vízelvezetés költsége – és még az aszfaltozás előtt érdemes volna kiváltani az ott futó közműveket. Így viszont a költségek kerületenként a százmilliós nagyságrendet is elérhetik.

Dr. Jelen Tamás, Újbuda gazdálkodásáért felelős alpolgármestere  megerősítette, hogy a beruházás jelentős terhet ró a kerületre:
– A beruházás mindenképpen megvalósul. A projekt az előzetes költségbecslés alapján mintegy 460 millió forintot igényel, az összeg megosztásáról a két kerület között még folynak a tárgyalások, de a várhatóan az Újbudára eső részét a jövő évi költségvetésünkben már szerepeltetjük. Végleges döntés azonban csak azután várható, hogy a képviselő-testület a 2011. évi költségvetést elfogadta.

Hegyvidék újság, 2010.12.14:

Évzáró közmeghallgatás vitaindító kérdésekkel

A Moszkva tér rendezése, a Városmajor védelme, az Irhás árok átépítése – e témákkal foglalkoztak a legtöbbet az idei közmeghallgatás résztvevői. Szó esett a graffiti, illetve a kutyapiszok elleni küzdelemről, valamint arról is, mely utak felújítását kellene az önkormányzatnak a lehető legrövidebb időn belül megkezdenie.

Pénzügyi szempontból végtelenül szűkös esztendőt hagytunk magunk mögött, nehéz volt egyensúlyban tartani a költségvetést – mondta Pokorni Zoltán az önkormányzat idei közmeghallgatásán. A polgármester beszámolójából kiderült: annak ellenére, hogy az állami finanszírozás összege számos területen jelentősen csökkent, fegyelmezett gazdálkodással sikerült megőrizni az ellátások színvonalát, sőt fejlesztésekre is volt mód – a két új hegyvidéki óvoda elindítása is ezek közé tartozik. A legnagyobb folyamatban lévő, európai uniós támogatással zajló beruházás a MOM Kulturális Központ felújítása és környezetének fejlesztése. Az építkezés miatt a biopiac ideiglenesen a Budapest Kongresszusi Központ előtti parkolóban működik, így szombatonként meglehetősen nehéz a környéken parkolóhelyet találni; a MOM mellett épülő mélygarázs, valamint a biopiac visszaköltözése azonban megoldja majd a jelenlegi parkolási gondokat.

Nehéz küzdelem a graffitik ellen

Egy aktuális téma, a Moszkva tér tervezett rendezésével kapcsolatban több résztvevő is felszólalt: mindannyian pozitívan értékelték, hogy a kormány hárommilliárd forintot szavazott meg a tér fejlesztésére, de kíváncsiak voltak, mire lesz elég ez a pénz. Pokorni Zoltán – aki a hárommilliárdos költségvetési támogatást több képviselőtársával együtt személyesen indítványozta – kiemelte, hogy nemcsak a teret építenék át, hanem ehhez kapcsolódóan az egész budai régió tömegközlekedését fejlesztenék. A megvalósítás költsége többszöröse a rendelkezésre álló támogatási összegnek, ebből a pénzből azonban elkezdődhet a tervezés, illetve önerőként is fel lehet mutatni egy európai uniós pályázatban.
Egy Böszörményi úton lakó idős úr több más, ugyancsak rendbetételre váró területről is említést tett. A Nagyenyed utcában a villamossínek közti útpálya régóta rettenetes állapotban van, és az 59-es villamos Istenhegyi úti megállójánál a járdasziget töredezett szegélye már több éve balesetveszélyt jelent a gyalogosokra. Hasonlóképp veszélyes az Alkotás utcában a Déli pályaudvarhoz vezető aluljáró, ahol a járólapok számtalan helyen össze vannak törve. A Turul-emlékmű környezetében, a felújított parkban a terméskő burkolatot rossz minőségben alakították ki, és elhanyagoltnak tűnik az Apor Vilmos-emlékmű talapzata is, amelynek töröttek a burkolókövei. Az Apor-szobor mellett, az Igazak falára felírt nevek lekoptak, így azokat egyre nehezebb elolvasni.
A polgármester elmondta, hogy az 59-es villamos megállójában a szegély javítását már régóta kérik a BKV-tól, és kérésükhöz hozzáveszik a Nagyenyed utcai villamospálya javítását is. Mivel a BKV tájékoztatása szerint jövőre az 59-es vonalán átfogó rekonstrukciós munkák kezdődnek, ezért remélhető, hogy az említett hibákat is kijavítják. Az önkormányzatnál tudják, hogy a Turul-emlékmű környékén gyakran kell javítani a kövezetet, aminek oka, hogy évekkel ezelőtt gyenge színvonalon történt az átépítés. Az Apor-szobor talapzatát átnézik, míg az Igazak falán a feliratok megerősítését már tervbe vették. A feliratok egyébként azért látszanak rosszul, mert egy graffitit le kellett mosni az emlékműről, az eltávolítás során használt vegyszer pedig lekoptatta a falon található neveket.
Egy idős hölgy a Svábhegyről a mindent elborító graffitikra panaszkodott, számos helyszínt felsorolt, ahol falfirka éktelenkedik. A válasz szerint a rendőrség ritkán tudja tetten érni az elkövetőket, így meglehetősen nehéz a graffiti elleni küzdelem – mindemellett az önkormányzat igyekszik mindent megtenni a kerület tisztán tartása érdekében. A megelőzés céljából már a kerület összes köztéri szobrát, emlékművét antigraffiti bevonattal látták el, ráadásul immár négy éve a társasházakat is támogatják, hogy újrafessék és védőréteggel vonják be utcai homlokzataikat, így az újabb firkákat már egyszerű mosással el lehet távolítani.

Védenék a városmajori parkot

Unger Zsuzsa a Városmajori Parkbarátok nevében arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben bekerítik a Városmajort, az a park használhatóságának csökkenésével és növényveszteséggel járna. A környezetvédő szerint jelenleg nem a lopások jelentik a legnagyobb gondot, hanem az, hogy autók lepik el és teszik tönkre a zöldterületet, ezért ki kellene tiltani a járműveket a parkból. Unger Zsuzsa arra kérte az önkormányzatot: a Városmajor jövőjéről a lakosság bevonásával hozzon döntést, és tartson fórumot ez ügyben.
Püspöki Gábor, az LMP képviselője szintén a kerítés ellenében foglalt állást, szerinte az nem akadályozza meg a bűnelkövetőket abban, hogy bemenjenek a parkba, hiszen a kapuk nappal mindenki számára nyitva lesznek – a kerítésre szánt pénzt ezért inkább a park állapotának javítására kellene fordítani. A tervezett térfigyelő rendszer kiépítését ugyanakkor támogatja, mert a kamerákkal valóban növelhető a közbiztonság.
A polgármester egyetértett azzal, hogy ki kell szorítani a parkból a szabálytalanul parkoló autókat, ennek érdekében fokozottabb ellenőrzést kér a Hegyvidéki Közterület-felügyelettől. Elmondta, szeretnének minél több területet „visszacsatolni” (a jelenlegi, zárt területen működő Városmajori Szabadtéri Színpad helyett egy nyitott, átjárható nyári előadóhely kialakítását támogatnák, illetve a BSE kosárcsarnokát is legszívesebben elköltöztetnék, vagy egy föld alatti építménybe helyeznék át), ehhez azonban a főváros és az érintett szervezetek együttműködése szükséges.
Pokorni Zoltán arról számolt be, hogy a fővárosi önkormányzat idén jelentős összeget különített el a park bekerítésére, ennek nyomvonalával azonban nem értett egyet, számos fát ki kellett volna vágni. Pillanatnyilag nem lehet tudni, hogy a főváros rossz anyagi körülményei közepette megmarad-e a Városmajor fejlesztésére elkülönített összeg, vagy más célra fordítják. Ha lesz forrás a fejlesztésre, akkor lakossági fórumot rendez majd a kerület. A polgármester hozzátette: valamilyen megoldást mindenképpen kell találni a park közbiztonságának javítására.
Az elmúlt három évben 42 olyan súlyos bűncselekmény jutott a rendőrség tudomására, ami a Városmajorban történt – mondta el Farkas Csaba rendőrkapitány. Tíz esetben – jellemzően fiatalkorúak sérelmére – rablást követtek el, három alkalommal szemérem elleni erőszakra is sor került, az egyik erőszakos támadást követően nem sokkal a sértett a kórházban meghalt. Közbiztonsági szempontból a kapitány a kapukkal ellátott kerítést és a kamerarendszert is előnyösnek tartja, előbbit a gyalogosközlekedés könnyebb kontrollálhatósága, utóbbit a bűnelkövetők elriasztása és a felderítés hatékonyságának növelése miatt.

Gyalogosbarát Irhás árkot!

A Civilek az Irhás árokért elnevezésű önszerveződő lakóközösség tagjai immár harmadik éve vesznek részt a kerület közmeghallgatásain amiatt, hogy felhívják a döntéshozók figyelmét a XI. és a XII. kerület határán húzódó Irhás árok gondjaira: a szűk, járda nélküli útvonalra, ahol a gyalogosforgalom különösen balesetveszélyes. A lakók közösségét képviselő Hölzel Gábor a mostani fórumon már nemcsak gondokról, hanem eredményekről is beszámolhatott – ezek közt talán a legfontosabb, hogy lassan elkészül a nyitott vízelvezető árok lefedése, így gazdaságosan megvalósítható lesz az út szélesítése és a járdaépítés.
Hölzel Gábor az eddigi eredmények összegzése után azt tudakolta az önkormányzat képviselőitől, hogy prioritás marad-e a tervezett útépítés során a gyalogosközlekedés biztonsága, számíthatnak-e gyors engedélyezésre, illetve lesz-e fedezet a beruházásra? Pokorni Zoltán megerősítette, hogy a gyalogosok biztonságának megteremtése változatlanul elsődleges szempont. Jelenleg a leggazdaságosabb műszaki megoldásokat keresik az út építéséhez, ugyanis rendkívül költséges projektről van szó – a teljes program mintegy félmilliárd forintba kerül, ami akkora összeg, mint amennyit a Hegyvidéki Önkormányzat egy jó évben az összes útja felújítására tud költeni.
Bár a költségek megoszlanak a XI. és a XII. kerület között, így is keresni kell a takarékosság formáit – például annak módját, hogy el lehessen kerülni óriási támfalak építését, továbbá ne kelljen vízvezetékeket cserélni és záportározót áthelyezni. Az önkormányzatok folyamatosan egyeztetnek a beruházás mielőbbi elindítása érdekében, legközelebb január első hetében tárgyalnak ez ügyben.

Kampány a kutyapiszok ellen

Az Élhető Hegyvidékért Egyesület elnöke, Tulcsik Edit egyebek között az iránt érdeklődött, beépítik-e a Királyhágó téren lévő foghíjtelket. A polgármester elmondta, hogy a terület magántulajdonban van és beépíthető, de erre nincs érvényes építési engedély. Tulcsik Edit azt is megkérdezte, hogyan lehetne csökkenteni a kutyapiszok mennyiségét az utcákon. A válaszból kiderült, hogy minden állattartó köteles eltakarítani a kutyája után. Hogy ez meg is történjen, szemléletformálásra és szankcionálásra egyaránt szükség van; az előbbi érdekében az önkormányzat a ZebraFesthez hasonlóan – amely a gyalogátkelőhelyek biztonságának növelését tűzte ki célul – kampányt indítana a kerületben.
Egy lakó amiatt szólalt fel, mert úgy látja, ha felépül az Apor Vilmos tér fölött az új Hegyvidék Bevásárlóközpont, az – a nagyobb forgalom miatt – a környékbeliek életkörülményeit rontja majd, ráadásul a mélygarázsépítés veszélyeztetheti a környező házak épségét. A polgármester jelezte, hogy az új épület engedélyeztetésében a XI. kerület az eljáró hatóság, azt pedig jelenleg a vízügyi szakhatóság vizsgálja, hogy károsíthatja-e bármilyen módon az épülő mélygarázs a szomszédos épületeket. A mélygarázsépítést egyébként azért írták elő a beruházónak a terület értékesítése során, hogy csökkentsék a parkoló autók miatti zsúfoltságot a felszínen.
Valaki azt panaszolta, hogy évek óta engedély nélkül működik egy magániskola a Zalatnai utcában. Mint kiderült: a Tizenkét Karátos Magániskolát az Oktatási Hivatal már törölte a nyilvántartásból, az intézmény azonban, a szülőket megtévesztve, új néven – iskolai működéshez szükséges hatósági hozzájárulások nélkül – folytatja tevékenységét.
Egy-egy rossz állapotú út felújítására többen is javaslatot tettek a közmeghallgatáson. Ezek közé tartozik a Határőr út, ahol a járda és az útburkolat egyaránt rossz állapotban van. A válasz szerint az út rekonstrukcióját 2012-re tervezik, de megvizsgálják annak lehetőségét, hogy a járdát esetleg már jövőre rendbe tegyék.

Újbuda Magazin, 2010.12.15:

Ésszerű, hatékony költségvetés készül

Újbuda Önkormányzata közmeghallgatást tartott a Polgármesteri Hivatal nagytermében. A fórumon részt vevő kerületiek elsősorban a közrendet és a közlekedést érintő gondokra vártak válaszokat.
A találkozót Hoffmann Tamás polgármester nyitotta meg, aki arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy december 15-én nyújtják be a jövő évi költségvetési koncepciót, amely ésszerű, és a hatékony működést segítő intézkedéseket tartalmaz majd. Azt is közölte, folyamatban van az önkormányzati cégek és intézmények átvilágítása, melynek eredményeként képet kaphatnak a kerület ügyeiről. A megjelent kerületi lakók egyebek mellett felszólaltak a Márton Áron tér rendezésének ügyében, a Sasadliget lakópark közbiztonsági kérdéseit illetően és a gazdagréti Rétköz utcai parkolóház megépítése ellen. A Sasadon élők arról számoltak be, hogy környékükön elszaporodtak az autófeltörések és biciklilopások. Az öntevékeny helyiek saját térfigyelő-kamerarendszert építettek ki, így társadalmi munkában végzik a lakópark megfigyelését. A sasadligetiek szóvivője kezdeményezte, hogy kapcsolják be az általuk kialakított megfigyelő hálózatot a rendőrség térfigyelőrendszerébe. Balázs Norbert rendőrkapitány elmondta, van lehetőség a rendszer csatlakoztatására, de ehhez a személyiségi jogok védelme miatt minden lakó írásos beleegyezése szükséges.

Később a gazdagréti Szivárvány Óvoda Törökugrató utcai tagóvodájának  dolgozói nyújtottak át a szülőktől összegyűjtött aláírásokat. Az óvoda munkatársai és a szülők azt szeretnék elérni, hogy ne szűnjön meg a magas színvonalon működő intézmény, váljon le a Szivárvány Óvodáról és újítsák fel az épületet. Molnár László alpolgármester elmondta, tanulmányterv készül a kerület ideális intézményhálózatáról, amely befolyásolhatja az ügy kimenetét.

Az Irhás árok rendbetételéért több helyi lakó emelte fel a szavát. Az ott élő szülők elmondták, az utca közlekedési problémája 30 éve megoldatlan, az elmúlt évek betelepülései miatt pedig életveszélyessé is vált. Az árkokkal  szegélyezett, meglehetősen keskeny úton száguldozó autók már több esetben ütöttek el gyalogosokat, vagy sodortak el gyerekeket. A farkasréti civilek korábban maguk vették kezükbe az ügyet, és egy uniós pályázat segítségével zártszelvényekkel fedték le az út menti árkokat. Ezzel az ügyet támogató szervezetek szerint nagyjából százmillió forintot spóroltak meg az önkormányzatnak. A helyiek képviselője 700 aláírást nyújtott át a polgármesternek, és azt kérte tőle, a XII. kerülettel összefogva építsenek  szélesebb, biztonságosabb úttestet és járdát.
Jelen Tamás alpolgármester ígéretet tett a helyzet kezelésére, és annak mielőbbi felülvizsgálatára.

Hegyvidék Önkormányzat hivatalos weboldala:

Közmeghallgatás a Polgármesteri Hivatalban

Teltházas közmeghallgatást tartott a XII. kerületi önkormányzat, melyen részt vett a kerület vezetősége, a hivatal szakirodáinak képviselői, és nem utolsósorban az eseményen felszólalni kívánó polgárok.
Kulturált, méltó keretek között zajlott a december 9-i közmeghallgatás. A megjelentek közül legnagyobb számmal „Civilek az Irhás árokért – Előzzük meg a tragédiát - Irhás járda projekt” – feliratú trikót viselők voltak. Kérésüket, célkitűzéseiket világos formában közölték, majd - immáron többedik alkalommal - szimbolikus ajándékokat adtak át az önkormányzat vezetőségének.

Egy másik problémaként vetődött fel hogy a közbiztonság nem kielégítő a Városmajorban. Farkas Csaba, kerületi kapitányságvezető válaszában elmondta, hogy a jelenség nem egyedi, a jelen társadalmi körülmények nem teszik lehetővé, hogy biztonsággal fogadhassunk el segítséget idegen emberektől.

Kérdés szintén, hogy mi hoz több hasznot illetve kárt, ha a parkokat, kerteket körül kerítetté, éjszakára zárhatóvá teszik, avagy sem. Mindkét megoldás mellett és ellen is szólnak érvek, ám Nyugat-Európa legtöbb nagy – és kisvárosában a kerteket az esti órákban bezárják, őrzik, ezzel is biztosítva a rendet és a tisztaságot.

Ha további olyan újságot lát, olvas, ahol az Irhás árokkal kapcsolatos problémakörről írnak, kérem, küldje be a cikket az akvamail@gmail.com címre.